Facebook
Youtube
Instagram

Evangélikus Egyház


evangelikus_b

Evangélikus templom, 2686 Galgaguta, Gábor Áron út 1.

Galgagutai Evangélikus Egyház honlapja itt elérhető

A templom története

Glósz Péter lelkész 1774-ben érkezett Galgagutára, hogy betöltse a lelkészi állást.(32 évig volt lelkésze a falunak) Galgagutára érkezvén azonnal hozzáfogott az új kőtemplom építéséhez, melyhez előbb engedélyt kellett szereznie Őfelségétől Mária Teréziától.
Ezen kérvényre a pozsonyi helytartó –tanácstól azon válasz érkezett Nógrádmegyéhez, gróf Csáky János, Skerlecz Ferenc és Prezeker Mihály aláírásával, hogy mérjék fel, hány lélekből áll az egyház, szükség van-e új imaház építésére és hogy van –e fedezet az építkezésre?
A megye erre vizsgálóbizottságot küldött Fábián István váci kanonok (esperesplébános) Gonda Mihály és ócsai Balogh Péter személyében, akik nagy utánajárásra megjelentek 1775.április 25.-én. A vizsgálat során megállapították, hogy az épület rozoga.
A kellő pénzt adományokból finanszírozták: Egry Éva hagyatéka 372 Ft 28 kr, adakozásból 30 Ft, Beniczky Sámuel adománya 300 Ft, Párniczky András 50 Ft, Egry József 100 Ft, Baloghy József és Mihály 100 Ft, Ilgó urnő 100 Ft, Kortsek Márton 50 Ft, Bene Ádám százados 100 Ft, Rakonczay András 8 Ft, összesen 1210 rajnai forint.
A jegyzőkönyvet aláírták és megígérték, hogy felterjesztik a helytartó-tanács elé, majd 1775.július 12.-i dátummal megérkezett Nógrádmegyéhez a pozsonyi helytartó-tanács útján Őfelsége Mária Terézia magyar királynőtől az engedély egy új imaház építésére.
Ezen királyi határozatra Nógrádmegye kiküldte ócsai Balogh Pétert Gutára, aki magával hozott Balassagyarmatról egy kőművest is. Kiérkezvén kijelölték a helybéli patrónusok és a hívek jelenlétében a templom helyét a régi imaház helyén,13 öl hosszban és 6,5 öl szélességben.
Ezek után siroki Egry József berczeli földtulajdonos felügyelő és Glósz Péter lelkész, a templomépítés felügyeletével megalkudtak Hofer József balassagyarmati kőműves mesterrel az egész munkára nézve 800 rajnai forintban (később 1100 forintban) s megvetették az új templom alapját 1775. október 17.-én. Az alapfal építése november 18-ig tartott a nagy fagy beálltáig. A munkálatokat 1776-ban folytatták, a zsellérek 550 öl követ fejtettek, ölét 6 garasával számítva, összesen 165 rajnai forinton, a gazdák pedig az összes anyagot: követ, homokot, meszet, fát hordták össze.
A patronátus azonban, mivel a templom a falu közepén lesz a tűzvésztől való veszély miatt bolthajtással építettet meg, ezért a kőműves munkáját 300 forinttal, így 1100 rajnai forintra megemelte.
A templomot Beniczky Sámuel tervezte a következőképen:
A templom kőfalból épül, a külső hossza 13 öl, a külső szélessége 6,5 öl, az alap mélysége 3 és szélessége 3,5 láb. A fal vastagsága az alap fölött 3 láb és magassága 5 öl, belül 12 pillér, mindegyik 1,5 láb vastag és 5 láb széles. A sanetuariumban 2 pillér, mindegyik 3 láb széles, rajtuk csak egy főpárkány van. Bolthajtás az egész templomban, kupolára. Kívül-belül becsületesen vakolva.
A tervező kikötötte, hogy bármi rossz munkából eredő kárért a kőműves felel.
1776 március 30.-án megrendelték  az épületfát Árvamegyében, Zabress községben, Párniczky Dánielnél 417 forint értékben, melyet Vág és Duna folyókon, talpakon,Vácra szállítottak,majd május 24.-én a gutai, vanyarci és kövesdi hívek hazaszállították. A templom fedelét Izell József gácsi ácspallér készítette 190 forintért.
Az új templomot 1776. november 10.-én szentháromság utáni 23.-ik vasárnapon Mártonnapkor Pohl Mihály superintendens acsai és Sztruhár Ádám szűgyi lelkész ünnepélyesen felszentelte. A templomot teljes egészében 1777. október 14.-én fejezték be.
1791. március 31-én új torony építéséhez kezdtek, melyet Krausz János kőműves mester végzett 430 forintért Göring János pallér vezetésével. A torony közvetlenül a templom mellé lett építve, mely 9 öl magas volt mikor június 6.-án reggel összedőlt, így a torony csak 1793-ban készült el. Hajójának boltozata még ebben az évben repedezni kezdett, ezért lebontották és 1797- ben síkmennyezet készült helyette. Tornyát többször javították. A templomot 1849-ben és 1852-ben is tűzvész pusztította, melynek során harangjai megsemmisültek, a karzat összedőlt. A templom napjainkig megmaradt harangjait Thury János és fia, harangöntők készítették, melyeket 1899. november 1-én Dr. Baltik Frigyes püspök úr szentelt fel. A templomhajót síkfödém fedi, szentélye boltozott. Főoltára klasszicista stílusú.